Színek, formák, anyagok, illatok. Pontosság, tisztelet, alázat, feszültség, idegesség. Ebbe születtem én.
Az iskolából hazafelé minden nap bementem édesapám id. Schulze László Ftm. laboratóriumába, ahol csodálatosan keveredett a gipsz, a fém, és az akrilát illata. Amit láttam az pedig maga volt a megfejthetetlen varázslat.
Ennek köszönhetően lettem 1982-1984-ig fogtechnikus tanuló bátyám Schulze László Ftm. laborjában. (Amely akkor még az én gyermekkori „csodalaborom” volt, az Almássy-téren.)
1984-ben szakmunkásvizsgát tettem.
1987-ban lettem fogtechnikus mester.
Míg gyermekeim meg nem születtek túlnyomó részben fémmunkát készítettem, de ha szükség úgy hozta bármit elkészítettem. Miután két fiam és a lányom felnőttek visszatértem a szakmába. Azóta a fő feladatom a virtuális tervezés. Munkám lényege, hogy szájban észre se vegyék, hogy készült valami mű. Ennek igyekszem napról napra minél jobban megfelelni. Szép feladat. Valóban szép.